1 fejezet

Sziasztok, drága olvasóim. Meg hoztam az első részt, és elnézést, ha egy kicsit rövid lett. Nos, hol is kezdjem, egy kicsit sok a dolgom, ezért elképzelhető, hogy a következő fejezet vagy holnap, vagy szombaton kerül fel. De nem is húzom tovább az időt! Jó olvasást, puszi

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Első nap az iskolában.

És eljött ez a nap is. Ma pont szeptember 2 van, a suli kezdésének a napja. Este nagyon nehezen aludtam el. A nyár utolsó napján este, mindig nehezen alszok el, nem tudom miért. Lehet hogy izgulok.?! ááá, nem hiszem, az izgulás nem az én "műfajom". Bár, elképzelhető hogy azért izgultam, mert mikor én iratkoztam be az iskolába, épp akkor iratkozott be egy fiú, aki ráadásul nagyon helyes volt. Azt hiszem egy kicsit bejön. Kicsit? Inkább nagyon. Na mindegy. Reggel 5 órakor keltem, mert a buszom általában 6 órakor indul. Lementem, megreggeliztem és felöltöztem. Miután felöltöztem, bepakoltam a táskámba, majd fogat mostam és megcsináltam a hajam. Elkészültem. Felvettem a cipőmet míg anya készített nekem ennivalót és innivalót. Elraktam őket a táskámban, majd felvettem és indultam is az iskolába. Mikor ki léptem a kapun, észrevettem hogy az egyik könyvemet otthon felejtettem. Még az a szerencsém hogy nem az iskolában vagyok, mert akkor sétálhattam volna haza. Mikor beértem az iskolába, és beléptem az osztályba, mint ha valamilyen állatok között lennék. Még el se kezdődött a nap, de már is úgy érzem magamat, mintha disznó ólban lennék. Becsöngetés után egy perccel belép az igazgatónk hogy a termet jövő júliusban is jó állapotban akarja látni. Még szerencsénk van hogy nem nézett le a földre, de ha le is nézett nem fűzött hozzá semmi megjegyzést, pedig hegyén hátán áll a sok cukros papír és a papír galacsinok. Amint ki ment az igazgató, bejött az osztály főnökünk, mert az első két órám vele volt. Beszélgettünk, és el kellett mondjuk a nyári élményeinket, igaz, én nem voltam olyan sok helyen, mégis szuperül telt el. Végeztünk a beszámolóval, az órának vége is lett. Szünetben mindenkinek ki kellett menni a teremből, hogy a falat le ne szedjük. Mert a tanárok szerint képesek vagyunk rá. Oké, ki mentünk, nem volt vele semmi bajunk, kivéve azt az egyet, hogy az innivalónkat nem vihettük ki, pedig szomjasak voltunk. Még inni se hagytak mielőtt ki küldtek minket. Az ügyeletes tanár bement, így alkalmat kaptam hogy befussak az üvegeinkért. De amint be akartam menni, vissza jött a tanár. Megvártam hogy hátha el megy wc-re vagy valami, és rá úgy 4-5 percre el is ment. Így az alkalmat fogva, be futottam az üvegeinkért. Gyorsan ittunk, és az üvegeket vissza is vittem. Pont akkor ültem le, mikor az ügyeletes tanár ki lépett az ajtón. 

"Szerencséd van!" - mondta Rose. De nem értettem, hogy min aggódott, hisz nem vette észre senki hogy ki és be mentem. Nem volt min idegeskedni. Becsöngettek, és a tanár szólt hogy menjünk be.  Be mentünk, mindenki leült a helyére. Elővettük a dobozunkat és a mappánkat, mert a következő órám rajz volt. Bejött a rajz tanár,és a nyárról kellett rajzoljunk. A rajz a "Nyári élmény" címet kapta, amit a tanárnő talált ki. Első rajzórákon mindig a nyárt kell lerajzoljuk.. De miért.?! Ezt sosem értettem, és szerintem nem is fogom ...

- Meséljetek egy kicsit, hogy ki mit csinált a nyáron!

- Voltunk nyaralni, aztán nyár közepe fele unokatesóméknál voltam egy hetet, és nyár vége fele elmentünk fürdeni. - mondtam.

- Na ez szuper! Még valaki el akarja mesélni hogy mit csinált?! - kérdezte "fen hangon" a tanárnő.

Senki se akarta elmesélni, mert szerintük ez már nem a mi "stílusunk". 

- Figyeljetek! A tanárnő olyan szépen kérdezte, hogy ki mit csinált a nyáron, és csak én mesélem el?! Nem érdemli meg ezt a tanár nő se! Legyetek már kedvesebbek istenem... - mondtam kissé dühösen. Hirtelen mindenki jelentkezett. Rose-val rajzoltunk tovább. Míg mások mesélték az élményüket, addig mi egy rajzzal végeztünk. De mivel volt még hátra kb 20 perc az órából, gondoltuk lerajzoljuk még egy élményünket. 

A következő óránk is rajz volt, ezért miután megrajzoltuk a vázlatát az élményünknek, a következő órán színezzük ki. Kicsöngettek. Megint. És ismét ki kellett mennünk az osztályból,és ismét nem tudtunk inni. Na de enni se.. Ki ültünk Rose-val az udvaron lévő padra, és el kezdtünk beszélgetni.

- Valamit tennünk kéne, ez így nem mehet tovább .. - mondta Rose. 

- Tudom, de mit tehetnénk?! Az iskolában vagyunk, és egy tanárral nem fordulhatunk szembe..

- Lehet.. De a gyerekek éheznek, szomjaznak, a szüleink meg nem tesznek semmit.. Egy szóval le se szarják..

- A szüleink se tudnak mit tenni.

- De..

- Nincs de! Fejezd be Rose!

És becsöngettek. az utolsó órám német volt. Ezen az órán kikaptuk az ellenőrzőnket, amit haza kellett vinnünk és be kellett csomagoljuk a könyvekkel együtt amiket szintén ma kaptuk meg. 

A német óránknak is vége lett. Elindultam a buszmegállóba. Amikor odaértem, nem kellett várjak mert a busz jött egyből. Felszáltam a buszra. Hazaértem, leültem enni mert éhes voltam.Végeztem az evéssel. Bementem a szobámba, és pihentem egy kicsit. Majd anyukámnak kellett segítsek lent a kertben egésze estig. Este, amikor végeztünk felmentem, lefürödtem, és lefeküdtem aludni.